Szabads�g,szerelem

Elisabeth lassan k�sz�l�d�tt az esk�v�j�re. Volt ugyan n�h�ny negat�v gondolata ezzel kapcsolatban, de ezeket igyekezett mag�ba fojtani. Mik�zben egy szobal�ny, Mary a f�z�j�t k�t�tte, arra gondolt, hogy mindig is erre v�gyott. Erre, hogy William Turner feles�ge legyen.

„De akkor m�g nem ismertem Jack Sparrowot…” – gondolta szomork�san. – „� mindent megv�ltoztatott, mindent t�nkretett. N�lk�le boldog lehettem volna Willel, de �gy, hogy tudom, l�tezik �s nagyon is el�rhet� sz�momra…Nem is �rtem, mit keresek itt, mindent megkaphatn�k T�le. Szabads�got, szerelmet...”

- Kisasszony, k�szen vagyunk. Tess�k, itt a ruh�ja. – Azzal Mary �tny�jtott egy sz�p, gy�ngy�kkel kirakott ruh�t Elisabethnek. – Az �desapja Londonb�l hozatta, rem�lve, hogy tetszeni fog �nnek.

- Tetszik, k�sz�n�m! K�rlek, most hagyj magamra, egyed�l szeretn�m felvenni. �t kell gondolnom n�h�ny dolgot k�zben.

- Persze kisasszony, tess�k csak! Elv�gre nem mindennap megy f�rjez. Gratul�lok, Will Turner igaz�n finom �riember.

- Ezt tolakod�snak veszem, k�rem hagyjon magamra! – sz�lt Elisabeth most m�r kicsit inger�ltebben.

- Bocs�sson meg nekem, m�r megyek is – azzal Mary elhagyta Elisabeth szob�j�t.

A l�ny lassan h�zta mag�ra a ruhadarabot. Nehezen ment neki, hiszen a ruh�t el�kel� n�kre szabt�k, akikr�l felt�telezt�k, a szobal�ny �lt�zteti �ket. Mindeddig Elisabethet is Mary �lt�ztette, de mostanra m�r elege lett ebb�l a l�nynak.

�gy �rezte, hogy ha a nap minden perc�ben szolg�k veszik k�r�l, akkor mindennek nevezheti mag�t, csak szabadnak nem. � pedig egyed�l szabad akart lenni. Semmi m�s, csak szabad.

R�gebben m�g arra is v�gyott, hogy f�rjes asszony lehessen, de ez m�ra m�r elm�lt. Elm�lt, mert el�rhet�v� v�lt.

Most m�r nem is v�gyott r�.

- K�sz van kisasszony? – l�pett a szob�ba Mary �gy f�l �r�val k�s�bb.

- Igen, megyek m�r! – v�laszolt Elisabeth, majd fel�llt az �gya sz�l�r�l �s Mary ut�n kil�pett a szob�b�l.

- Siessen kisasszony, m�r �gy is k�s�sben vagyunk! Az �desapja a f�ldszinten v�rja.

- Apa! – ki�ltotta Elisabeth, ahogy megpillantotta a korm�nyz�t. – �gy �r�l�k, hogy id�ig elj�tt�l el�m!

- Ugyan Elisabeth, nem mindennap megy f�rjez az ember egy szem l�nya. Adjuk meg a m�dj�t!

Elisabeth elmosolyodott apja szavaira.

 No igen…Az id�s korm�nyz�t felt�tlen j�kedvvel �s boldogs�ggal t�lt�tt�k el az esk�v� el�k�sz�letei.

M�g meg�rkeztek a f�t�rig, az esk�v� helysz�n�ig sok mindent mondott l�ny�nak, de Elisabeth meg sem hallotta ezeket.

Azt�n v�g�l meg�rkeztek…

- Elisabeth, gy�ny�r� vagy, mint mindig – mondta Will menyasszony�nak.

- K�sz�n�m – felelt sz�kszav�an a menyasszony, majd a Will h�ta m�g�tti szem�lyre emelte tekintet�t.

- �dv�zl�m, mr Sparrow! Boldogs�g sz�momra, hogy megtisztel minket jelenl�t�vel.

- Ugyan kedves, szerepeltem a megh�vottak list�j�n. William tan�ja vagyok.

Ekkor a korm�nyz� is kisz�llt a hint�b�l, amivel Elisabeth �s � a helysz�re �rkeztek �s megsz�lalt.

- Elisabet, Will, ideje indulnunk. Mr Sparrow, �dv�zl�m ism�t n�lunk!

Jack csak b�lintott, maga el� emelve sapk�j�t, Elisabeth pedig elindult �desapja mellett a f�t�r fel�. M�g�tt�k Will �s Jack l�pkedett, kicsit lemaradva.

Mikor m�r mindenki elfoglalta a hely�t, Elisabeth apja kezdett besz�det mondani.

- … B�szke vagyok a l�nyomra, hogy mert a sz�v�re hallgatni �s �gy egy kov�cshoz megy hozz�.

- Nem – �llt f�l a hely�r�l Elisabeth .- Egy kal�zhoz!

Will elmosolyodott, ahogy felid�zte mag�ban, hogy Elisabeth p�r �ve is ezt mondta, most azonban hamar lehervadt az arc�r�l a mosoly, hiszen Elisabeth folytatta.

- Egy kal�zhoz, ha nem gondolta meg mag�t �s m�g mindig n��l venne engem!

Will, ahogy mindenki m�s zavartan n�zett, egyed�l Jack Sparrow arca t�kr�z�tt hat�rozotts�got. A kal�z fel�llt, majd a korm�nyz� fel� fordult.

- Nos Uram, azt hiszem, �gy festenek a dolgok, hogy m�g k�zelebb ker�lhet�nk egym�shoz… Egy h�zass�g �tj�n!

- Tess�k? – �rtetlenkedett mr Swann.

- A l�nya �ppen most hozta tudom�somra, hogy a hitvesem szeretne lenni.

- Elisabeth. – kezdte Will, de a l�ny leintette.

 – J�l hallott�tok, igen. Will, sajn�lom, de k�zt�nk nem m�k�dne ez. A f�rfi, akihez hozz� akarok menni, az Jack Sparrow!

Mr Swann p�r percet m�g Elisabeth meggy�z�s�re �ldozott, de hamarosan bel�tta, felesleges. A l�ny d�nt�tt �s nem volt hajland� megv�ltoztatni d�nt�s�t.

- Igaz�b�l… - sz�lt Elisabeth j�val k�s�bb. – Egy kapit�ny �sszeadhat k�t embert, ha akar. �s t�rt�netesen van itt valaki, aki egy gy�ny�r� haj� kiv�l� kapit�nya. Azt szeretn�m, hogy � adjon �ssze engem Jackkel.

- Kedvesem, ez mind igaz. De mindezeket a dolgokat a kapit�ny csak a saj�t haj�j�n teheti meg.

- Akkor induljunk! – Elisabeth arca elsz�nts�got t�kr�z�tt, m�r nem figyelt senkire, csak Jackre. Nem �rdekelte, hogy az emberek megvetik ezen tett��rt. Csak szabad �s szerelmes akart lenni.

- Uram, j�l v�ss�k eml�kezet�kbe a napot, amikor Jack Sparrow kapit�ny majdnem csak tan� volt egy esk�v�n.

Azzal megragadta menyasszony�t �s a tengerbe vetette magukat. Ott pedig a Gy�ngy v�rta �ket.

A haj�ra fell�pve Jack h�rom k�rt rajzolt a leveg�be, majd Elisabethhez fordult.

- Megcs�kolhatod a f�rjedet!

Elisabeth pedig nem is t�tlenkedett sok�ig, szenved�lyesen megcs�kolta Jacket.

- Szeretlek Jack! – mondta, mikor ajkaik elv�lltak egym�st�l.

- Szabadd� teszlek!